Hogyan is született meg???Így!

2011 szeptember 28. | Szerző: Ancu |

Pénteken mentem be a kórházba rutin CTG-re, meg UH-ra, mivel ekkor voltam 40+5. Este 6 körül vizsgált meg a doki, UH-n minden rendben volt, a magzatvíz megfelelő mennyiségű, a méhlepényen látszott egy pici meszesedés. CTG-n szinte semmi. Aztán megnézte a méhszájamat…nem volt kellemes. Bő egy ujjnyira  voltam kitágulva. A doki tanácsára bent maradtam. A vizsgálat után szinte azonnal elhagytam a nyákdugómat. És ekkor kezdődtek a fájások, olyan 5-3 percenként. Nem voltak vészesek, de azért kínlódtam egy kicsit. Kaptam egy szobát a gyermekosztályon, ahol egy másik kismama is szenvedett, de neki még csak jóslói voltak.Apukát hazaküldtem, mert még sehogy sem álltunk! Olyan 10 körül visszatért a szülésznőm, hogy megvizsgáljon. CTG-n látszódtak a fájások, de nem volt vészes…aztán eltelt 5 perc a gépen és éreztem, hogy valami nem oké. Nagyon görcsölt az oldalam….folyamatosan, nem maradt abba. Olyasmi érzés volt mikor a vesekövem fájt. Bejött a szülésznőm és mondtam neki mi van, arra kért álljak fel és ekkor éreztem egy pukkanásfélét és elkezdett csordogálni a magzatvíz. Levett a CTG-ről, majd megvizsgált és amint bedugta az ujját mind a kb másfél liter magzatvíz a vizsgálóban folyt el….még jó, hogy az ilyen asztalokon van ilyen kis tálka alattad…Szép tiszta volt a magzatvíz. Ekkor már a vajúdóba raktak be, szülésznőm áthozta a cuccomat a gyerekágyról. Egy óra múlva kb szólt, hogy költözzünk be egy szülőszobába, csak meglesz az a gyerek. Na és ott kb fél 11-től 2-ig azt hittem megpusztulok…..szóltam a dokimnak, hogy jöjjön, mert ezt a fájdalmat nem bírom elviselni…szedje ki belőlem most rögtön ezt a babát és adjon valami fájdalomcsillapítót (egy kicsit hisztis voltam). Megvizsgált, mondta, hogy bő 3 ujjnyi vagyok, szóval haladunk. Szülésznőm bent maradt velem, majd kb eltelt 10-15 perc mikor a doki mondja neki, hogy kösse be az oxitocin infúziót és szólt nekem, hogy hívjam apukát. Hívtam is, hogy induljanak. Aztán ahogy folyt a cucc éreztem,hogy egymást érik a fájások és rettenetesek. Eltelt kb 10 perc ismét és mondtam a szülésznőnek, hogy annyira kell kakiljak….ekkor olyan háromnegyed lehetett. A dokim mondta, hogy a következő “majd beszarok” érzésnél nyomjak mint állat….hát én nyomtam is. Olyan 4.-5. nyomásra kint volt Bence baba, doki nagyon meglepődött milyen erő volt bennem a végére. Apuka pedig sajnos lekéste a megszületés pillanatát, akkor ért be mikor már fürösztették a picit. Megszülés után egyből rám tették…és még szopizni is tudott egy kicsit. Majd kijött a méhlepény is, megnéztem…nem semmi. Apuka amíg babusgatta a fiát addig velem foglalkoztak…lett egy kis repedés a gáton, azt összevarrták. Addig apuci ott volt, biztatott, mert eléggé fájt a varrás. Amikor végeztek letakargattak, majd beengedték anyumat és apumat is, hogy megnézzenek minket. Hajnali 3 volt, nem volt senki a szülőszobán. Aztán kimentek, apuka még bent volt velem…segített összeszedni a cuccomat…feladta rám a hálós bugyimat is 🙂 Majd kitoltak a gyerekágyra. Bencust betolták a közösbe, dokim mondta, hogy reggel vigyázzak a felkeléssel és mindenképp pisiljek. Apuka elment, szobatársam pedig tökre meglepődött, hogy megszültem. Hát nagyjából ennyi a mi kis sztorink!!