Kedden ismételten nem jutottunk doki közelbe, de erről inkább én tehetek. Elnéztem a rendelési időt, délelőtt volt a doki, mi délután akartunk menni…még jó, hogy előtte odatelefonáltunk. Így nem kellett 2 órát hiába tömeg közlekednünk, ami így 34 hetesen már igencsak megterhelő. Főleg, hogy olyan kedvesen bánnak a villamoson, buszon a kismamákkal (erről kb írhatnék vagy 10-20 oldalt, így nem megyek bele a részletekbe).
A következő dátum az augusztus 1. hétfő, most már tényleg nagyon remélem, hogy bejutunk a dokihoz, Bence babát a 29. héten láttuk utoljára….
Végre megérkezett a 2 hete megrendelt ágynemű garnitúra is. Sokat kellett rá várni, de megérte, mert nagyon szuper,íme:
Tünetek+egyebek: tünet fronton egyre rosszabb a helyzet. Esténként rettenetesen néz ki a bokám…mit boka, az már inkább egy víztorony. Valamint sokat ég a gyomrom, főleg lefekvés után. Biztos azon akar elaludni a kis lurkó. Bence baba nagyon élvezheti a bent létet, minden nap jól megkapom a magamét….nem fáj, de kicsit olyan kellemetlen érzés, húzódó. Bár szegénykémnek egyre kevesebb a helye odabent….
Ezektől eltekintve jól vagyunk!!
Valamelyik nap pedig meglátogatott az egyik kollégám. Ő “vette át” a posztomat távozásom után. És egy nagyon cuki ajándékkal lepett meg, amit ketten csináltak az anyukájával. Mennyire cukik, nem……íme: